A projekt célja, hogy meghatározza, előre jelezze azokat a területeket a térségben ahol a karsztvízszint emelkedése miatt problémák, gondok jelentkeztek, illetve a későbbiek során jelentkezni fognak. A problémák kezelésére beavatkozási javaslatok készülnek. A beavatkozási javaslatok elkészítése mellett fontos figyelmeztetés készül az önkormányzatok és a területen gazdálkodók számára a területhasználatok tekintetében. A projekt során elkészül egy olyan modell, amely előrejelzi a karszt vízszint alakulását. Ennek segítségével, a klímaváltozás okozta meteorológiai szcenáriókra előre jelzéseket lehet készíteni kasztvíz várható állapotára különböző időtávlatra. A projekt célja a Dunántúli-középhegységi karsztvíz-készletgazdálkodási állapotértékelésén, annak modellezésén keresztül, az emelkedő karsztvízszint okozta jelenségek felmérése, környezetvédelmi, természetvédelmi, földtani feltáró feladatok ellátása, vízkészlet-gazdálkodási feladatok megfogalmazása, észlelő-hálózat állapotfelmérése, felújítása, új megfigyelő kutak tervezése, létesítése.
A Dunántúli-középhegység karszt regenerálódási folyamatának rövid ismertetése. A Dunántúli-középhegység mintegy 13000 km2 területen elhelyezkedő főkarszt víztárolója az ország egyik legnagyobb kiterjedésű összefüggő felszín alatti víztartó képződménye. A döntően mezozoós korú karbonátos (dolomit, mészkő) víztartó összlet igen jelentős része nem rendelkezik kellő mértékű földtani védelemmel a felszíni eredetű szennyeződésekkel szemben (kb. 3000 km2 nyílt vagy alig fedett karsztos terület), ezért tárolt karsztvíz készlete fokozottan sérülékenynek tekinthető. A karsztvíz-készlet a térség ivóvízellátásának és a messze földön híres fürdőhelyeknek (Hévíz, budapestii fürdők, stb.) egyetlen és pótolhatatlan alapja. A Dunántúli-középhegység területén a mélyműveléses bányászat miatt az aktív és passzív vízvédelem érdekében igen nagymértékű folyamatos vízkivétel volt szükséges. Emiatt az 1960-as évek második felére igen intenzív karsztvízszint süllyedést lehetett tapasztalni és a források nagyobb része elapadt, termálforrások hozama is lecsökkent. Az 1980-as évektől a kedvezőtlen hidrometeorológiai folyamatok (hosszan tartó aszályos időjárás) indultak be és ezek hatása hozzáadódott az emberi beavatkozás okozta készletcsökkenéshez. Az 1990-es évek elejére gazdasági okoknak, hatósági intézkedéseknek és a hidrometeorológiai viszonyok kedvező változásának köszönhetően megindulhatott a karsztregenerálódási folyamat. , azaz a vízszintsüllyedés leállt, majd emelkedés kezdődött el. A megindult karsztvízszint emelkedés napjainkra igen jelentős mértékben előrehaladt és hatásai elsősorban a Dunántúli-középhegység peremi területein mutatkoznak meg.
A projekt által érintett nagyobb települések: Budapest budai kerületek, Tatabánya, Bicske,Tata, Bodajk, Fehérvárcsurgó, Csór, Ajka, Várpalota, Várpalota-Inota, Öskü, Pápa-Tapolcafő. A projekt kedvezményezettje az OVF és az EDUVIZIG konzorciuma A projekt támogatás összege/mértéke: 400 000 000 HUF A projekt kezdete: 2017.10.31. A projekt befejezése: 2020.06.30.
A Dunántúli-középhegység karsztvízháztartását leíró nem permanens, 3 dimenziós, regionális modell felépítése szükséges. Jelenleg az Országos Vízügyi Főigazgatóság nem rendelkezik a főkarsztvíztároló állapotértékelésének elvégzéséhez és a karsztvízszint változás hosszú távú előrejelzésére alkalmas vízháztartási modellel. Az említett modell a Projekt keretében kerül létrehozásra. A modell létrehozásához hasznosításra kerülnek a projekt területen belül a hasonló céllal a múltban - különböző szakértők által - végzett munkák, vizsgálatok eredményei, melyeket a 4.2. fejezet ismertet. Az elkészült modell alapján kell elvégezni a DKH főkarsztvíztárolójának állapotértékelését és el kell készíteni a főkarsztvíztároló aktuális karsztvízszint térképét. A regionális léptékű modellen túl szükség van továbbá a kritikus helyeken – ahol a legnagyobb vízkárok jelentkeznek – lokális modellek kialakítására, amik segítik a döntéshozatalt és előrejelzést. A modellezés eredményei alapján kerül sor a veszélyeztetett területek lehatárolására.
A főkarsztvíztároló teljes területére eső állandó-, vagy időszakos források expedíciószerű felmérése szükséges a meglévő irodalmi, forráskataszteri-, és egyéb térképi állományok felhasználásával. A főkarsztvíztároló területére eső források száma jelenlegi ismeretink szerint 632 db, ebből a főkarsztvíztárolót közvetlenül megcsapoló források száma összesen 140 db. A felmérés alapján kell elkészíteni a terület forrásait bemutató forráskatasztert.
Szükséges a meglévő monitoring hálózat felmérése, illetve a valós szükségletek alapján kijelölt területeken, a hálózat elemeinek javítása, a hálózat fejlesztése (műszerezés, távjelzősítés). Az észlelőhálózat összesen 217 objektumból áll. Az észlelőhálózat felülvizsgálata és a regionális modellezés eredményei alapján kell megállapítani a műszerezésre, távjelzősítésre kerülő kutak körét. A valós szükségletek alapján kijelölt területeken a hálózat elemeinek javítása, a hálózat fejlesztése (műszerezés, távjelzősítés) kerül megvalósításra úgy, hogy a megújított monitoring hálózat alkalmas legyen a regenerálódási folyamat megfigyelésére. A munkarész keretein belül a modellezés és az állapotfelmérés eredményei alapján kiválasztott monitoring kutak kerülnek műszerezésre, távjelzősítésre és javításra.
Az egykori forrásterületeken le kell határolni a már elárasztott, és várhatóan elárasztásra kerülő területeket, különös tekintettel a települések belterületeire, ahol ennek következtében épületkárok jelentkeztek, vagy ezek kialakulására lehet számítani. Lényeges a veszélyeztetett terület, és ezen belül a potenciális szennyezőforrások és a veszélyeztetett infrastruktúra felmérése. A felméréseknek az alábbi területekre is ki kell terjedni: Tata, Esztergom, Bodajk, Fehérvárcsurgó, Várpalota-Inota, Veszprém-Gyulafirátót, Tapolca és környéke.
A várható vízszintek és a várhatóan elárasztásra kerülő területek ismeretében, felmérve az ott veszélyeztetett létesítményeket, infrastruktúrát, a vízzel esetleg érintkező szennyezőforrásokat, a megoldási javaslatokat kell kidolgozni a károk megszüntetésére, illetve megelőzésére (vízrendezés, vízelvezetés). Különös hangsúlyt kell fektetni a jelenleg feleslegként jelentkező, ugyanakkor kiváló minőségű vizek helyi hasznosítási lehetőségeinek vizsgálatára, összhangban a VGT, a Kvassay Jenő Terv és az Éghajlatváltozási Stratégia céljaival.
