A Karsztvíz védelmében

A Dunántúli-középhegységi karsztvízszint emelkedés okozta jelenségek állapotrögzítése, a várható emelkedés modellezése

A Dunántúli-középhegység fő karsztvíztárolója a túlzott kitermelés időszaka után (1960-1989) az 1990-es évek eleje óta regenerálódik, a karsztvízszint emelkedik. A fő karsztvíztároló regenerációja a túlzott kitermelés időszaka után önmagában tekintve kívánatos jelenség, ugyanakkor az emelkedési folyamat problémákat is okoz.

A karsztvízszint csökkenése, majd visszaemelkedése súlyos problémákhoz, illetve jelentős változásokhoz vezetett:
1. Nagymértékű általános, regionális és helyi karsztvízszint emelkedés hatására elöntésre kerülnek olyan területek, amelyeknél erre nem készültek fel.
2. A karsztvízszint emelkedésével egyre több víztartó képződmény felé (rétegkarszt, rétegvizek, talajvíz) vízátadás történik a karszt felöl.
3. A karsztforrások különösen a peremeken – a fennmaradt nagyobb vízkivételek környezetének kivételével – fokozatosan megszólalnak (felszínre bukik a karsztvíz), vízhozamuk nő, megfelelő vízelvezetés hiányában akár lakott területeket is veszélyeztethetnek.
4. A hegységperemi helyzetben lévő növekvő hozamú karsztforrások, rétegvíz források és talajvíz források vizét a kisebb vízfolyások (alap vízhozam nő), árkok és az azokat összegyűjtő nagyobb csatornák nem képesek károk nélkül elvezetni.
5. A karsztvízszint emelkedése és ingadozása újra eléri a nyílt vagy alig fedett karsztok esetében a felszín közeli karsztosodott zónákat, onnét a bemosódott törmeléket mobilizálhatja, így esetleg még lakott területeket is veszélyeztethet a kialakuló anyagbemosódás, ami felszínmozgást eredményezhet.
6. A felhagyott mélyműveléses bányák, leművelt, felszakadozott térségeinek víz alá kerülése másod-és harmadlagos felszínmozgásokat indíthatnak el (Dudar, Várpalota).
7. A felhagyott mélyműveléses bányák, leművelt, felszakadozott térségeinek víz alá kerülése térségi ivóvízbázis hosszú távú vízminőség romlásához vezetett (Kincsesbánya Rákhegy II. vízakna).
8. A karsztvízszint-megfigyelő kutak, termelő kutak pozitívvá váltak és tönkrementek, a karsztvízszint süllyedés megfigyelésére telepített hálózat nem teljes egészében alkalmas a karsztvízszint emelkedési folyamat megfigyelésére, ezért azt újra kell tervezni, a meglévő kutak állapotfelmérését el kell végezni, ahol lehet és szükséges műszaki javításukat el kell végezni.
9. Az emelkedő karsztvízszint miatt az elmúlt 40-50 évben az akkori lesüllyesztett karsztvízszint fölé elhelyezett hulladékok, veszélyes anyagok elárasztásra kerültek/kerülnek és a belőlük kioldódható anyagok nagymértékű kockázatot jelentenek; ezeket fel kell mérni, eltávolításukat meg kell kezdeni.
10. Az emelkedő karsztvízszint a területek, vízfolyások, ökoszisztémák állapotát alapvetően változtathatja meg, így felmérésük szükséges. Nagyobb területek területhasználatait esetleg újra kell gondolni. Az elfolyó vizek hasznosításával új fejlesztésekre van lehetőség.
11. A karsztvízszint regenerálódási folyamat a Hévízi-tó kedvező hozamemelkedése mellett a hévízi termálkutak és a forrásbarlang kevert vizének hőmérséklet csökkenésével járhat.
Az előrejelzés szerint a karsztvíztároló nyomásállapota 2030-ra megközelíti az ún. eredeti, kb. 1950-es nyomásállapotokat. A tároló töltődésének további folytatódása esetén még további nyomásnövekedés várható. Az elöntési, felvizesedési problémák és a károkozások száma, volumene a karsztvízszint további emelkedésével tovább nő. A projekt szempontjából ténylegesen érintett egység a Dunántúli-középhegység mintegy 13.000 km2 területen elhelyezkedő fő karsztvíztárolója és azzal kapcsolatban álló hegylábi területek. A projekt megvalósításának szükségessége valós társadalmi és gazdasági igényeken alapul. Évek óta jelentkeznek panaszaikkal a karsztvízszint emelkedéssel és az ahhoz kapcsolódó káros hatásokkal területükben érintett önkormányzatok (Tata, Bodajk, Fehérvárcsurgó, Csór, Várpalota-Inota, Öskü, Pápa-Tapolcafő). Az általuk jelzett problémák, jelenségek a karsztvíz emelkedéssel tovább fokozódtak, a veszélyeztetés mértéke magasabb szintre emelkedett. Ma már a karsztvízszint emelkedés okozta problémák megoldása elodázhatatlan. A projekt célja e problémák ismeretében a dunántúli-középhegységi karsztvíz-készletgazdálkodási állapotértékelésén, annak modellezésén keresztül az emelkedő karsztvízszint okozta jelenségek felmérése, környezetvédelmi, természetvédelmi, földtani értékelő feladatok ellátása, vízkészlet-gazdálkodási célkitűzések és feladatok megfogalmazása, valamint az észlelő-hálózat állapotfelmérése, elemeinek javítása. Az érintett területen jelentkező problémák kezelésére, a konkrét megoldások kidolgozásához a projekt végrehajtása szükséges (a megoldás tervezése mind a várható vízszintek, mind a fakadó hozamok tekintetében kellő pontossággal elkészített prognózis, illetve az alapján elkészített állapotértékelés alapján kezdhető csak el). A kormányhatározat a projekt megvalósításával szembeni szakmai elvárásként a dunántúli-középhegységi karsztvíz-készletgazdálkodási állapotértékelésén, annak modellezésén keresztül az emelkedő karsztvízszint okozta jelenségek felmérését, környezetvédelmi, természetvédelmi, földtani feltáró feladatok ellátását, vízkészlet-gazdálkodási feladatok meghatározását, észlelőhálózat állapotfelmérését, felújítását, új megfigyelő kutak tervezését, létesítését fogalmazta meg. Ezt a célt a Kvassay Jenő Terv (Nemzeti Vízstratégia) is külön nevesíti, a területi vízgazdálkodás céljai között határozta meg egy program kidolgozását a Dunántúli-középhegységben visszaemelkedő karsztvízszintek kezelésére. A KEHOP 1. számú prioritástengelyének célkitűzéseivel összhangban a projekt célja a klímaváltozáshoz való alkalmazkodást, valamint a természeti katasztrófák megelőzését szolgáló adat- és tudásbázis megteremtése az alábbi főbb konkrét tevékenységek révén: A projekt során nagy hangsúlyt kap egy nem permanens, 3 dimenziós modell felépítése, ami alapot ad a megfelelő és megbízható állapotértékeléshez. Az elvégzett állapotértékelés alapján pontosan lehatárolhatóak lesznek a veszélyeztetett – már elöntött, vagy a jövőben elöntésre kerülő – területek, majd megoldási és hasznosítási javaslatok kerülnek kidolgozása. A legkritikusabb területekre lokális modellek is készülnek, így nagyobb felbontású eredményekre is számíthatunk. A fenti feladattal párhuzamosan sor kerül a jelenlegi monitoring hálózat felmérésére is. A felmérés és a karsztvíz-tárolóra elvégzendő állapotértékelés eredményeinek figyelembevételével a hálózat elemeinek javítására, fejlesztésére is sor kerül. A VKI céljainak megfelelően a víztestek vízgyűjtőin felmerülő vízgazdálkodási problémák okainak csökkentésére, vagy megszűntetésére intézkedéseket kellett kidolgozni. A Projekt célja, hogy a karsztvízszint emelkedés okozta speciális vízgazdálkodási helyzet okozta problémákra stratégiai intézkedéseket dolgozzon ki. A Projekt megvalósítása révén pontosabbá válik a projekt területen elhelyezkedő felszín alatti víztestek állapotértékelése és jelentősen növekszik az értékelés megbízhatósága, melyhez a monitoring hálózat fejlesztése is hozzájárul. A Projekt eredményei felhasználásával a vízgyűjtő-gazdálkodási tervek intézkedései megalapozottabbak és költséghatékonyabbak lehetnek.